Nemrég olvasgattam a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének egy régebbi lapját és találtam egy tanulmányt a dietetikusok munkájának fontosságáról. A tanulmány elolvasása után úgy éreztem, megérdemel a téma egy újabb bejegyzést, hiszen olyan kevesen is tudják, miért és miben is annyira fontos a szakember munkája, pláne, ha étrend-kiegészítőkről és tápanyaghiányról beszélünk.

              A "social media" óriási teret nyitott az információknak, nagyon jó tanuló és fejlődési lehetőség. Emellett viszont megnövekedett a "szakemberek" sora és hirtelen mindenki mindenben jó lett. Biztosan rengetegszer tapasztaltuk már, hogy amint egy kérdésre kerestük a választ az interneten, hirtelen olyan sok egymásnak ellentmondó információ ugrott szembe velünk, hogy a végén azt sem tudtuk melyiknek is hihetünk, vagy hogy egyáltalán hihetünk-e bármelyiknek is. Ahogy az élet többi területén is, itt is fontos lenne tudatosan szemlélnünk a szembejött híreket. Autószerelők sem leszünk két youtube videó megnézése után és úgy gondolom, akik éveket töltöttek képzéseken, egyetemeken azok teljes mértékben érteni fogják a következő kijelentésem, miszerint évek munkája nem sajátítható el egy 5 perces videó, de egy hétvégés képzés alatt sem.

           Lassan 2022-őt írunk és bátran kijelenthetem, hogy ilyen mértékben még sosem voltak a tápanyaghiányok célkeresztben. Rengeteg betegség hátulütője ez és nem is muszáj elmennünk betegségekig, hiszen ha csak felteszünk magunknak pár kérdést, már felismerhetjük a jeleket. Ilyen teljesen egyszerű kérdésekre gondolok, mint:

• gyakran érezzük magunkat fáradtnak, enerváltnak?
• gyakran vagyunk ingerlékenyek?
• gyakran nincs étvágyunk/tör ránk farkaséhség?
• van rendszeres ciklusunk(nők esetében)/rendszeres székletünk?
• gyakran tapasztaljuk, hogy reggel duzzadtak a lábaink/ szemünk körül?

            Az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) meghatározása az étrend-kiegészítőkre rendkívül egyszerű. Olyan anyagokról van szó, amelyek koncentrált formában tartalmazzák a rajtuk feltüntetett vitaminokat, tápanyagokat.
Ennek kapcsán teljesen jogosan mondhatjuk, hogy egy kiegyensúlyozott, tudatos táplálkozással és életvitellel bevisszük a megfelelő mennyiségű makró- és mikrotápanyagot. Igaz is lenne, ha a kijelentés megállná a helyét, de sajnos első körben nagyon kevés személy figyel tudatosan életvitelére, második körben meg sajnos a napjainkban kapható zöldségek/gyümölcsök közel sem tartalmaznak annyi vitamint és ásványi anyagot, mint ezelőtt 100 évvel, illetve az ultra feldolgozott élelmiszerek köre is egyre szélesebb (*energiát szolgáló, tápanyagszegény élelmiszerek pl.chipsek, gyorséttermi ételek).

             Első körben szeretnék csak a mikrotápanyagokra kitérni.

             Mikró tápanyagoknak minősülnek a szervezetünk számára nélkülözhetetlen, de energiát nem szolgáltató anyagok, ide tartoznak az ásványi anyagok, vitaminok és vitaminnak nem minősülő flavonok, flavonolok, antocianidinek.

             Mielőtt kitérnék ezek hiányából fakadó problémákra, szeretnék pár szóban arról is írni, mi történik, ha a kelleténél többet juttatunk be ezekből, illetve, hogy valóban van olyan, hogy "túl sok"?!
Aki fogott már a kezében pl. egy C-vitaminos dobozt és rápillantott az apróbb betűs részre is, az felfedezhetett egy bizonyos RDA értéket. Ez az RDA, azaz Recommended Dietary Allowance, megmutatja mennyi az a határérték, amelynél többet nem ajánlott bejuttatni a szervezetbe.. A legtöbb esetben azonban nem kell megijedni, hiszen nem olyan egyszerű túladagolni őket. Amire viszont érdemes figyelni, az a vitaminok osztályozása:

• vízben oldódó vitaminok: pl. B-vitaminok, C-vitaminok
• zsírban oldódó/vízben nem oldódó vitaminok: DEKA (D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin, A-vitamin)

A vízben oldódó vitaminok pótlása nagyon fontos, hiszen könnyen kiürülnek a szervezetünkből, ezeket nagyon nehéz túladagolni, hiszen nem halmozódnak fel.
A zsírban oldódó vitaminok viszont ehhez képest elraktározódnak a szervezetben, emiatt különösen érdemes figyelni, hogy ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget.

                  A mértékletesség az élet és a táplálkozás egészére igaz, ahogy a mikrotápanyagok esetében is fontos kitérni rá, hogy nem érünk el vele pozitív hatást, de még elégségest sem, ha egyszerre bekapkodunk két maroknyi vitamint, mert előtte egy hónapig elfelejtettük szedni őket. 

Forrás

                A táplálék allergiák, -intoleranciák esetében viszonylag gyors reakció játszódik le a szervezetben, ez viszont a táplálkozással összefüggő zavarok/problémák legtöbbjére nem igaz, hiszen egy hosszabb folyamat eredményeként alakulhatnak ki rejtett betegségek, vagy épp ellenkezőleg, érhetünk el javulást, eredményt. Ez a vitaminhiányra is igaz. Nagyon sokan pont emiatt nem kitartóak, adják fel a rendszerességet, viszont 1-2 hét alatt, ahogy állapotbeli romlást, vagy éppen elhízást sem lehet elérni, úgy ennek az ellenkezője is ugyanígy igaz.
              Nem szeretnék hosszan kitérni a hiányállapotokra, arról viszont fontosnak tartok írni, melyek azok az állapotok, vagy éppen betegségek, ahol rejtve ugyan, de felbukkannak mikrotápanyagokból fakadó hiányok.

• Alkoholfogyasztás (rendszeres) esetén ajánlott pótolni a C-vitamint, B1, B6, niacint és folátot
• Dohányzás esetén megnövekedett C-vitamin bevitel szükséges
• Terhesség során nagyon fontos figyelni a megnövekedett folsav, vas, magnézium, D-vitamin és jód szükségletre
• Sportolók esetében a vitamin és ásványi anyag szükséglet megnövekszik, ezek pótlása azonban sportág és egyénfüggő
• Vegánok különösen figyeljenek a B12, vas, cink, d-vitamin, szelén pótlásra (B12 a leghangsúlyosabb ebben az esetben)
• Amennyiben hosszabb ideig kényszerülünk szteroidos kezelésre, érdemes figyelni a Ca bevitelre (hiszen csökken a felszívódása, emiatt a vesében megnő az űrítendő mennyiség), nő a fertőzésveszély, hiszen csökken az immunrendszerünk védekező mechanizmusa, emiatt különösen fontos a C-vitamin, cink pótlása
• Huzamosabb hasmenés esetén megnövekedhet a nátrium, kálium, magnézium, cink szükségletünk
• Az egyre növekvő pajzsmirigy problémák esetén különösen fontos a szelén, cink, D-vitamin pótlása (jódpótlás kizárólag, ha a laborértékek megkövetelik azt)

             Minden esetben érvényes, hogy az egyén szükségletei határozzák meg miből és mennyit érdemes fogyasztani, viszont van 2 olyan étrend-kiegészítő, amit teljes meggyőződéssel ajánlok Mindenkinek.

1. Omega-3
2. D-vitamin

             Végül természetesen az étrendünk most is első helyen áll, hiszen első körben egy kiegyensúlyozott és vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag táplálkozás kialakítása lenne a cél, amit követhetnek, vagy kiegészíthetnek különböző készítmények is. Viszont fontos megjegyezni, hogy egy tápanyagokban, vitaminokban szegény táplálkozást sosem hozhatunk rendbe azzal, ha beveszünk pár vitamint.

De miben is vannak azok a bizonyos mikrotápanyagok?!

• A-vitamin (Retinol)

Sárgarépa, sütőtök, marhamáj, kajszibarack, brokkoli és a mangó

• B1-vitamin (Thiamin)

Görögdinnye, spenót, paradicsom, szója tej, napraforgómag

• B2-vitamin (Riboflavin)

Joghurt, tojás, gomba, brokkoli, osztriga, kagyló, szójabab, máj,

• B3-vitamin (Niacin)

Csirke, paradicsom, krumpli, tojás, tonhal, rák, máj

• B6-vitamin (Pyridoxine)

Banán, brokkoli, görögdinnye, fehér rizs, csirkemell, spenót

• B12

Tej, hús, hal, tojás, tengeri

• C-vitamin (Ascorbic Acid)

Kivi, narancs, grapefruit, eper, pirospaprika, homoktövis

• D-vitamin

Lazac, tej, joghurt, sajt, tojás, zöldborsó, csukamájolaj

• E-vitamin

Tofu, rák, avokádó, napraforgómag, mandula, búza

• K-vitamin

Brokkoli, sajt, spenót, húsok, tojás, kelbimbó, máj

• Folát

Paradicsom, brokkoli, spenót, zöldbab, spárga, okra

• +Omega-3

Lenmag, chia-mag, dió, kendermag, lenmagolaj, repceolaj, tengeri halak (lazac, makréla, szardínia, tonhal), kaviár

• Szelén

Brokkoli, káposzta, spenót, szójabab, spárga, fekete bab, gombafélék, csonthéjasok, marhahús, halak, főleg a tengeri halak (tonhal, hering, tőkehal), gabonafélék, leginkább a teljes kiőrlésű gabonák

• Zink

Osztriga, tengeri herkentyűk, marhahús, csirkehús csonthéjasok, babfélék

• Vas

Máj,húsok, búzakorpa, tökmag, szezámmag, hüvelyesek, quinoa, köles, spenót, vargányagomba (fontos, hogy a növényi eredetű, nem-hem vas kevésbé szívódik fel hatékonyan az állati eredetűvel szemben) 

Ha felmerült benned a témával kapcsolatban bármilyen kérdés, írd meg nekem bátran!