Allergiák

Allergiák és minden ami a háttérben áll I. rész

Lucretiustól idézve "ami az egyik embernek táplálék, az a másiknak keserű méreg" és ez minden szavában igaz, hiszen amiatt nem sikerült évszázadok óta az allergiákat megérteni és valódi gyógymódot találni rájuk, hiszen minden egyén szervezete másképp reagál különböző allergénekre. Az első részben szeretnék a fogalmak magyarázatával és az összefüggésekkel kezdeni.

Immunsejtjeink feladata, hogy minden körülmények között védelmezzenek. A bélhez kapcsolt immunrendszer az emlőmirigyekkel, nyálmiriggyel, tüdővel és húgyutak nyálkahártyájában lévő immunrendszerrel áll szoros kapcsolatban. A környezetünkből érkező anyagokat tekintve a legnagyobb terhelésnek a felső légutak és a vékonybél nyálkahártyája van kitéve.
Túl sok, ismétlődő inger hatására úgy nevezett gátló mechanizmusok indulnak útjukra. Amennyiben valamilyen zavar keletkezik a bélhez kötött immunrendszerben kóros állapotokat, elsősorban allergiás és gyulladásos kórképek létrejöttét idézheti elő. Ezt a zavart a bevitt táplálék összetétele és az életmódbeli szokások befolyásolhatják.

Az újszülött számára minden kémiai anyag idegennek tekinthető. Születés után a környezetből közvetlen kap antigéneket. Az ezek későbbi tanult tolerációját nevezzük ""orális toleranciának". Ez alatt lényegében azt értjük, hogy a szervezet számos a környezetből származó antigénnek megtanul együtt élni anélkül, hogy mindenre allergiás választ produkálna.

Azonban, ha ez a tolerancia megszűnik, vagy valamilyen zavart szenved, súlyos allergiás válaszok, ételintoleranciák, gyulladásos bélbetegségek (IBD), cöliákia, Crohn-betegség, colitis ulcerosa alakulhat ki.

Allergiák és minden ami a háttérben áll II. rész

Az allergia és az intolerancia fogalma között számos téves megfogalmazás terjed.

Az allergia jelentése lényegében egy olyan immunreakció, amely a szervezetben valamilyen allergén hatására kórosan fokozott mértékben aktiválódik. Általában IgE típusú ellenanyag termelődik ebben az esetben.
Ezzel szemben az intolerancia IgG termelődést vált ki, kiváltó oka valamilyen enzim, vagy kémia faktor hiánya a szervezetből, illetve állhat a háttérben egy elhúzódó és nem megfelelően kezelt vagy fel sem ismert bélrendszeri gyulladásos folyamat is, amely hatására felszívódási probléma alakult ki a szervezetben.

A 20. századtól beszélhetünk az "allergia századáról". Az allergiás betegek harmada még sosem vett részt kivizsgáláson és csupán 30%-ra tehető azoknak az egyéneknek a száma, akik valóban foglalkoznak állapotukkal és tesznek a jobb életminőség kialakításán.

Ha csak a tejfogyasztást nézzük, egy 2018-as vizsgálat során kiderült, hogy a magyar lakosság 20%-nak klinikai tünete lesz egy pohár tej elfogyasztását követően és közel 2 milliónál is többen laktózérzékenyek.

Allergén lényegében bármiből válhat, mégis megkülönböztetünk 4 csoportot.

1.Inhalációs allergének: pollenek, házi por, állati nedvek, hámfoszlányok, szőr, ízeltlábúak váladékai, gombaspórák, ipari és háztartási rovarítók.

2.Orális antigének
3.Injektált allergének: egyes gyógyszerek és rovarcsípések
4.Kontakt allergének: növényi olajok, kozmetikumok, parfümök, tisztálkodó- és mosószerek, nikkel és króm tartalmú fémek.

Az emberi szervezet egyéni érzékenysége lesz mindig a döntő tényező ezt kiegészítve az aktuális lelki tényezőkkel és életviteli sajátosságokkal

Allergiák és minden ami a háttérben áll III. rész

Az allergiák témakörben a következő fejezetet az allergiás nátha kapta. A légzőszervi allergiák közül ez a típus közel 1 millió embert érint csak országon belül. A tünetekkel majdnem mindenki találkozott már, hiszen a megfázáshoz hasonló váladékválasztás és orrdugulás jellemzi, pluszban jelentkezik orr, szájpadlás, torok és szem területén jelentkezhető viszkető érzés is. Az átlagos náthával szemben azonban itt az orr kifújása nem hoz megkönnyebbülést..

Az esetek többségében a tünetek szezonálisan jelentkeznek. Ezek fő kiváltója a virágporszemek és a penészgombák.

Amennyiben a magas pollenszám az allergia fő okozója, a következő megelőző lépések betartásával enyhíthetünk a tüneteken:

• Zárt helyen való tartozkodás

• Szellőztetés meghatározott órákra való korlátozása

• Rendszeres porszívózás

• Szabadban végzett aktivitás csökkentése (kimondottan ezekben az időszakokban)

• Utcai ruha minél gyorsabb lecserélése a lakásban

• Ajánlott a naponkénti hajmosás (nem kötelező sampont használni minden alkalommal, a víz is hatásos ebben az esetben)

• Ruhák szárítása lehetőleg ne a szabadban történjen

Az allergiák tekintetében, nem csak a légzőszerviek esetében, nehéz dűlőre jutni, ha a kezelés kerül terítékre.

Allergiák és minden ami a háttérben áll IV. rész

Szakmai vélemény szerint: "a prevenció fontosságát elvileg a terápia elé helyezzük", ehhez viszont hozzátartozik az is, hogy nehéz meghatározni, milyen prevenció is lenne a legmegfelelőbb.

A megbetegedések nem írhatóak mind a genetika listájára, azonban számos esetben a genetikai kód győz a kialakulásban. Ezekben az esetekben a pontos kiváltó ok ismeretlen és nagy eséllyel egy irreverzibilis, visszafordíthatatlan allergia alakul ki, így sajnos a prevenció itt már kevés és hiábavaló.

Azonban a genetika mellett az allergének magas koncentrációja, az életvitel, a táplálkozás, a környezetből ért szennyező anyagok is befolyásolhatják az allergiák kialakulását.

Visszatérve a légzőszervi allergiákhoz, sajnos a primer prevenció nagy eséllyel nem megoldható, hiszen a levegőből érkező anyagokat nehéz kiszűrni. Ebben az esetben a szekunder prevenció, azaz a már érzékeny egyén esetén a tünetek megjelenésének megelőzését jelenti.

A legújabb kutatások egy úgy nevezett "hiposzenzibilizáció" irányába haladnak. Ez egy olyan terápiás kezelést ír körül, amelyet panaszmentes időszakokban alkalmaznak már allergiával rendelkező egyéneknél. A kezelések lényegében arról szólnak, hogy megpróbálják hozzászoktatni a beteg immunrendszerét az allergénhez. A terápia során folyamatosan növelik az érzékenységet kiváltó anyag dózisát egészen addig, amíg a beteg szervezete tolerálja azt.

A betegek immunrendszere az idő előrehaladtával folyamatosan gyengül a terhelés miatt. Ez sajnos további betegségek megjelenését idézi elő, mint autoimmun betegségek, gombás vagy daganatos megbetegedések.

D-vitamin hiány és az asztma

A D-vitamin hiány már számos betegséggel kapcsolatba hozták és nincs ez másképp akkor sem, ha az allergiákról beszélünk. Az említett vitamin hiánya már-már népbetegséggé nőtte ki magát gyerekek és felnőttek körében is. Az asztma és a hozzá kapcsolódó allergiás betegségek számos haláleset okozói.

Számos kutatás született már a témában, a most említett viszont specifikusan a gyermekkorban megjelenő asztma, allergiás nátha, a zihálás és a D-vitamin hiány kapcsolatát vizsgálta.
2350, 16 évnél fiatalabb egyént teszteltek 2021 március és 2013 október között, keresztmetszeti vizsgálatot alkalmazva.

Az első lépés a szülőkkel történő szemtől-szembeni interjúztatás volt. Itt kikérdezték őket a gyerekek adatairól (kor, nem, súly, magasság, nemzetiség, iskolai végzettség, lakóhely, havi bevétel, bőrszín, családi háttér, Napon töltött becsült idő, fizikai aktivitás, D-vitamin pótlás, étkezés). Ezt követően egy szérum D-vitamin (25-hydroxyvitamin D) laborvizsgálatot hajtottak végre, majd a gyerekek BMI értékét írták össze.

Az eredmények egyáltalán nem voltak meglepőek. 38,5% volt asztmás, 34,8% allergiához kapcsolódó náthával diagnosztizált és 35,7% észlelt magán rendszeres zihálást az 5 év alatti vizsgált gyerekekből. A D-vitamin hiányosok 17% asztmás, 18,5%-a náthával kezelt és 23,4% rendszeresen zihálónak minősült a vizsgálat végére.

Levonható tehát a következtetés, hogy sajnos a D-vitamin hiány számos betegséggel, de az allergiás megbetegedésekkel is kapcsolatba hozható. Javasolt téli időszakban 2000-4000 NE vitamin pótlása, nyári időszakban a napon való tartózkodás időtartamától függően 1000-2000 NE fogyasztása. Saját nézőpontom és tapasztalatom alapján nem érdemes szünetet, legalábbis hosszabb kihagyást tartani a vitamin szedésében.

Allergiák és minden ami a háttérben áll- Táplálkozás és allergia-

Az ételallergiák kialakulásának irányadója az a tény, hogy csak a tápcsatornánkon évente 500-1000 kg táplálék halad át. Ez már leírva is egy óriási szám.
Allergiákat ezen belül is leggyakrabban a fehérjék váltanak ki. Természetesen nem mindenkinél váltanak ki egyforma panaszokat. Nagymértékben függ ez a hatás az egyén emésztő enzimeinek hatékonyságától, az elfogyasztott táplálék összetételétől és az adott fehérjeforrás fajtájától.
Nagyon sokszor merül fel az a kérdés, miszerint mi a helyzet a fehérjék és zsírok együttes fogyasztásáról. Ennek a kérdésnek az össz kalóriamennyiség szempontjából egyáltalán nincs jelentősége. Ellenben az allergiák terén jóval több, hiszen ezek együttes fogyasztásakor (pl. egy rántott hús esetén) az elfogyasztott táplálék nem tud kellőképpen lebontódni a gyomorban, tehát nem történik meg a fehérjebontás úgy ahogy annak kellene. Ezt az elmulasztott munkát később a vékonybélben a hasnyálmirigy enzimjei próbálják pótolni, de ebben az esetben már nagy az esély rá, hogy a bontás során allergén tulajdonságú peptidek is keletkezzenek.

Számos élelmiszer esetén alkalmazhatunk különböző konyhai eljárásokat az allergének csökkentésére, ilyenek pl. a gyümölcsök, hiszen hőkezelés után csökkennek a kiváltott tünetek. Ugyanez nem mondható viszont el a tej, tojás, dió vagy halfélékről. Az allergiát okozó fehérjeforrásokat sajnos teljesen száműzni kell az étrendből, mert számos esetben alakul ki más élelmiszerekre/élelmiszercsoportokra való allergia is (pl. a tej és a szója esetén). Számos kémiai reakció is fokozza a tüneteket pl. a panírozott és nyílt lángon sütött húsok, illetve a cukrásztermékek esetén. Ez utóbbi a cukrok és a fehérjék reakciója révén valósulhat meg.

Allergiák és minden ami a háttérben áll- Táplálkozás és allergia 2-

A korcsoportokat tekintve csecsemőkorban a leggyakoribbak az allergiák. Ebben az időszakban a fő kiváltó élelmiszerek között szerepelnek a tej, tojás és szója. A korai években jelentkező allergiás tünetek jellemzően az idő előrehaladtával csökkennek, vagy akár teljesen el is tűnnek. Ugyanez nem mondható el viszont a felnőttkorban kialakuló allergiákról. Ezekben az életévekben túlnyomórészt a mogyoró, a dió és a hal jelentik a fő problémát. Felnőttkorban viszont az allergiák helyett az intoleranciák inkább jellemzőek.

Eddigi tapasztalataim alapján, amikor a "Foodtest" elvégzése kerül terítékre a vendégeim között, mindig azt a választ szoktam adni, hogy amíg egy adott élelmiszer nem vált ki valóban hangsúlyos tüneteket, addig a "Foodtest" nem fog egy teljesen valós képet mutatni. Ez annak köszönhető, hogy ha mostanában rendszeresen sok tejterméket, egyes gyümölcsöt, gabonafélét fogyasztottunk, a szervezet elkezd jelezni. Nem feltétlenül amiatt, mert probléma van az adott élelmiszerrel, csak mert a szervezetünk törekszik a kiegyensúlyozottságra. Emiatt is hangsúlyozzuk rendszeresen a mértékletességet, az egyoldalú táplálkozási formák elkerülését. Minden országban az ott leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek válnak panaszt kiváltókká, hiszen minél gyakrabban találkozik az élelmiszer az emésztőrendszerrel, annál nagyobb eséllyel fog érzékenységet kiváltani.

A tehéntej allergia esetében, ami főként a csecsemőkori allergiák közé sorolható (ez az esetek többségében a kor előrehaladtával csökken, vagy teljesen megszűnik), egy Egyesült Államokban végzett vizsgálat során kapcsolatot találtak a vashiányos vérszegénység, a csökkent intelligencia, a fiatalkori cukorbetegség és egyes fertőző betegségek kialakulásával. Emellett ezekben az években még a refluxbetegség is szoros összefüggést mutat a tejallergiával.

A következőkben szó lesz még a keresztallergiákról, az intoleranciákról, illetve az életmódunk befolyásoló erejéről is.

Allergiák és minden ami a háttérben áll- Táplálkozás és allergia 3-

Allergiákról több nézőpontból is szó esett, az intoleranciákat viszont még nem érintettük határozottan. Amiatt is szerettem volna picit részletesebben kifejteni ezt az ágát a témakörnek, mert továbbra is találkozom azzal, hogy nagyon könnyen egy kalap alá kerül a két állapot, holott az okokat tekintve teljesen különbözőek.

A táplálékintolerancia abban különbözik az allergiától, hogy az immunrendszer nem játszik szerepet a létrejöttében. Az intoleranciákat más néven álallergiáknak is szokták nevezni. Az alábbi alcsoportokat különböztethetjük meg a kialakulásukat tekintve:
1. Enzimműködési zavar: pl. a laktózintolerancia esetén
2. Farmakológiai hatás: pl. hisztamin jelenléte (a sajt, hal, sonka, szalámi, szavanyú káposzta esetén), koffein (kávé, csokoládé, kóla), stb.
3. Irritáló hatás: pl.fűszerek
4. Fermentációs hatás: pl. rostok

A tünetek miatt könnyű összekeverni egyes allergiákkal, viszont érdemes megjegyezni, hogy döntően a bőr- és légúti panaszok valódi allergiák, tehát IgE-mediált folyamatok, míg az emésztőrendszeri érzékenységek többnyire IgE-mediált folyamatok, tehát intoleranciák.

Nagyon sok esetben jelentkeznek panaszok olyan területeken is, ahol az ok felkutatásakor nem is gondolnánk kimondottan allergiára vagy intoleranciára. Nagyon sok esetben az étrendi változtatások ezekben az esetekben is javulást eredményezhetnek.
Az egyik ilyen gyakran előforduló betegségcsoport az ízületi fájdalmak. Míg gyermekkorban általában fertőzések okozzák a kialakuló gyulladásokat, addig felnőttkorban nagy valószínűséggel ételek által kiváltott reakciók állhatnak. Az egyik leggyakoribb összefüggést az ízületi gyulladások és a tehéntej fogyasztása között találták.
A következő sajnos nagyon gyakori probléma a migrén. Természetesen itt is rengeteg gond állhat a háttérben, mégis allergia okozta migrénre gondolhatunk, ha a fejfájás minden előzmény nélkül jelentkezik. A fejfájást kiváltó élelmiszerek között a következőkkel találtak összefüggéseket: csokoládé, sajt, tojás, búza, bizonyos adalékanyagok.
Egy újkori problémakör napjainkban a hiperaktivitás, amely főként gyermekkorban jelentkezik hangsúlyosan. Ennek hátterében is állhat allergia vagy intolerancia. A leggyakrabban a mesterséges színezékek, a csokoládé, a sajtok és a búza állhat a betegség hátterében.

Allergiák és minden ami a háttérben áll -IBS és gluténérzékenység-

Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúly került az IBSZ, az irritábilis bélszindrómára. A bélrendszert sújtó betegségek jelentős hányadát teszi ki az említett betegség. Bár jellegzetes tünetekkel jár, a diagnózis felállításának legfőbb nehézsége, hogy nem társul hozzá bélrendszeri gyulladás. Újabb kutatások alapján kiderült, hogy megjelenését az elfogyasztott ételek hatására felszabaduló úgy nevezett biogén aminok okozzák. Emiatt is hozták összefüggésbe a hisztamin és egyéb aminokkal (pl. kakaó, csokoládé, tea, savanyú káposzta, bor, alkohol, banán, paradicsom, szilva, földieper). Továbbá szokásos allergénforrásként tekintünk a tejre, a tojásra, a mogyoróra, citrusfélékre, erős fűszerekre is.
Az okok feltérképezésénél összefüggésbe hozták az IBSZ-t a bél simaizomzatának görcsös összehúzódásával és elernyedésével, a bélflóra működésével, a stresszel.

A cöliákia vagy gluténérzékenység földrészenként más és más gyakoriságot mutat. Míg Észak és Dél Afrikában, kínában, japánban meglehetősen kevés embert érint, addig az európai fehér népesség krónikus emésztőrendszeri betegségei között található. Vizsgálni és kutatni csak nemrégiben kezdték el komolyabban, pedig sajnos sokkal gyakoribb az előfordulása, mint korábban bármikor. A legnagyobb gondot emellett az okozza, hogy már gyermekkorban is megjelenhet, viszont egy csendes, lappangó formában.
Maga a gluténérzékenység fő problémáját az jelenti, hogy végleges, életre szóló gluténmentes étrend mellőzése esetén a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása és gyulladása következik be.
A tünetek kiváltásáért nagyon sokan csak a búzát teszik felelőssé, pedig a rozs, az árpa és a zab is kiváltanak tüneteket. Újabb kutatások alapján a zab már egyénenként változó tüneteket produkál. Van akinél egyáltalán nem jelent gondot a fogyasztása, mégis érdemes figyelni rá, hiszen bármikor változhat ez az állapot.

Allergiák és minden ami a háttérben áll - gluténérzékenység és laktózintolerancia-

A cöliákia pontos patomechanizmusát mai napig kutatják, hiszen önmagában nem tekinthető sem valódi allergiának (nem vesznek részt a folyamatban IgE antitestek), de ételintoleranciának sem tekinthető, hiszen az immunrendszer szerepet játszik a folyamatban.
Három formáját különböztetjük meg:
-a cöliákia
-a tünetmentes cöliákia (ugyanúgy végbemegy a bélboholysorvadás, ahogy a tünetekkel járó verziónál)
-lappangó/latens cöliákia (ebben az esetben a bélbolyhok sorvadása ugyan nem következik be azonnal, azonban a folyamat bármikor magától beindulhat amennyiben teljesen figyelmen kivül marad)

Arról volt már szó, hogy a gluténérzékenység nem egy valódi allergia, mégis fontos figyelni rá, hogy semmiképp ne legyen összekeverve a hasonló tünetekkel járó gabona allergiával. A valós allergia esetén nincs szükség életre szóló glutén megvonásra.
A tünetmentes cöliákia sok esetben együtt járhat laktózintoleranciával is.

A laktózintolerancia az egész lakosságot tekintve a felnőttek mintegy 75%-át érinti. Egy kis áttekintés szükséges a továbbhaladás előtt. A laktóz/tejcukor egy glükózból és galaktózból felépülő diszacharid. Ezt azért ilyen fontos kiemelni, hiszen ebből is következtethető, hogy mivel a galaktóz molekula később a májban alakul át glükózzá, a májbetegségek többségével társul laktózintolerancia is.
A tej szénhidráttartalmának többségét a tejcukor adja.
A tejcukortartalmú étel elfogyasztását követő 30-120 percben észlelt hasi görcsök, hasmenés, felfúvódás, émelygés, hányinger a laktózintolerancia gyanúját vetik fel.
Beszélhetünk úgy nevezett primer, azaz veleszületett laktózérzékenységről, illetve a szekunder érzékenységről. Ez utóbbi felnőttkorban általában valamilyen betegség, kórfolyamat velejárójaként jön létre. Több kutatás bizonyította már azt is, hogy pl. a Streptococcus és az E. Coli által kiváltott vékonybélszindrómák esetén is a laktázenzim károsodik.
A terápiánál az elsődleges az egyén tűrőképessége, hiszen nagyon sokan az 5g/100 g alatti laktózbevitellel nem tapasztalnak panaszokat. A fermentált és savanyított tejtermékek 25-40%-al kevesebb tejcukrot tartalmaznak, így érdemes őket előnyben részesíteni laktózérzékenység esetén.

Forrás: Tóth Gábor : Kiút az allergiából c. könyve 
A vizsgálat: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4214003/ 
Kép: https://healthlibrary.askapollo.com/how-severe-can-allergy-reactions-become/